A ma délutáni programunka az új konyhánk tervezgetése. Már egy ideje zajlik az építkezés, és kezdünk besokallni már a sok nézelődéstől. Minden nap, órák mennek el azzal, hogy kitaláljuk, hogy hol milyen legyen a burkolat, milyenek legyenek a fal színei, milyen legyen a berendezés, és emiatt már nagyon elfáradtunk agyilag. Ráadásul alig megyünk valahova, mindig a 4 fal között vagyunk.
Kigondoltuk, hogy kicsit változtatni kellene a szokásunkon, és elmehetnénk valahova. Ugyan a konyhát muszáj kinézni, de nem feltétlenül otthon kell ezt megtennünk. Összepakoltuk hát a laptopot, és beültünk egy klubba, ahol zajlott az élet. Ittunk egy pofa sört, élveztük a zenét, jól mulattunk, miközben persze végeztük a feladatunkat, és nézegettük a konyha ötletbörzét. Sok érdekes dolgot láttunk, már-már annyi ötletet, hogy a fejünk is megfájdult. Nem gondoltam volna, hogy ennyi mindenből lehet választani, és a sok mindennek is sok fajtája van, meg alapanyaga. De ettől a kis kiruccanástól legalább felpezsdült a vérkeringésünk, és sokkal hatékonyabban tudtunk ötletelni.
Nekem nagyon határozott elképzelésem volt róla, milyen konyhát szeretnék, egészen addig, míg meg nem láttam ezt a sok új ötletet. A párom, mivel ő kevés időt tölt a konyhában, már kevésbé rendelkezett elképzelésekkel, így sokkal jobban összezavarodott, mint én.
Próbáltunk reálisan gondolkodni, és praktikus szempontok szerint dönteni, de a design néha elviszi az ember lányát más irányba.
Tudtátok, hogy több száz csak azoknak az alapanyagoknak a száma, amit egy konyhabútor elkészítésénél ki lehet választani?
És azt, hogy pl. egy fiók sem szimpla fiók többé, mert lehet benn világítás és még !lift! is. Olyan sok a választási lehetőség, hogy az ember csak ámul és el se tudja dönteni, hogy mi az, amire szükség van, és mi az, amire nincs, csak hatásvadászat kedvéért lett kitalálva.
Anyukám konyhabútora például nagyon egyszerű, nincs benne semmilyen macera, de csodálatosan szép, elegáns. A tesóméké meg valami hiper szuper modern vonal, és nekem mind a kettő tetszik nagyon is. Valami olyasmit szeretnék, amiben benne van mindkettő. A klasszikus vonal és a modernitás is. Nagyon nehéz megtalálni a tökéletes egyensúlyt. Olyan konyhát szeretnénk mind a ketten, ahol nem csak főzőcskézni szeretünk majd, hanem egy hangulatos reggelit is jó lesz eltölteni. Ahol elférünk mind a ketten, de azért kergetőzni nem tudunk benne, és mindennek megvan a maga kis helye.
A gépekre is szeretnénk nagy hangsúlyt fektetni, mert elegem van már abból, hogy a régiek, amik most vannak sosem működnek rendeltetésszerűen. Szóval a millió egy közül ezeket is ki kell választani, és be is kell szerezni.
Az este végére kezdett összeállni a kép, de még mindig sok a kérdés a fejünkben. Reméljük, majd menet közben összeáll minden. De most egy kicsit megpróbáltuk elengedni, mert túlságosan le vagyunk terhelve szellemileg, és már szerintem azért sem tudunk gondolkodni, mert a fáradt agyunkkal nem megy.
Az estét azzal zártuk, hogy táncoltunk egyet, ez jól esett. Remélem, hogy lassacskán több időnk lesz arra, hogy ilyen dolgokkal töltsük az időnket.