Munkámból adódóan sokféle emberrel hoz össze a sors, érdekes alakokkal szoktam találkozni. Egy nem túl nagy szigeten üzemeltetek egy clubot, ahova elég sokan eljárnak, elsősorban a felsőbb osztályból. De ez nem azt jelent, hogy mindenki élete csupa csillogás és mosoly. 
Bőven vannak, akik egészen alulról küzdötték fel magukat, pont mint a mesében. Általában nekik vannak a legérdekesebb történeteik, és a legkalandosabbak. De azért a gazdag csemeték is tudnak ám izgalmas helyzetekbe kerülni, azt hiszem, leginkább azért, mert túlságosan unatkoznak, és mivel az élet szinte mindent megadott számukra, sokkal több izgalmat kell maguktól belecsempészniük.
Volt egyszer egy vendég, visszafogott, viszonylag csendes fickó. Ő nem nagy dirrel-durral, hangosan lett gazdag, a története viszonylag egyszerű volt, de annál megfoghatóbb. Amikor hallgatta az ember, úgy érezte, hogy ez bárkivel megtörténhetne. Új élete kezdőpontjaként – ahogyan ő fogalmazott – az ausztriai munkát határozta meg. Csak azért ment el az osztrákokhoz, hogy pénz keressen, semmiféle hosszútávú ambíció nem hajtotta.
Több évig dolgozott Ausztriában, az utolsó ottani munkája egy tiroli állás volt, ami véleménye szerint elengedhetetlen volt ahhoz, hogy elinduljon felfelé. Elég sok pénzt összegyűjtött, hiszen költenie nem nagyon kellett, mert a szállást, ellátást fizették a munkaadói. A megtakarított pénzzel pedig jól bánt, alapított egy céget, ami egyre csak nőtt és nőtt. Ennyire egyszerű.