Mostanában nem történt semmi említésre méltó, úgyhogy bemutatom az egyik kedvenc törzsvendég csapatomat. Egy motoros társaság, de nem a hollywoodi filmek vad fajtájából. Soha nem volt velük probléma azt az egy két alkalmat leszámítva, mikor esetleg hangosabbá vált a vita a bukósisakok, a különféle plexik vagy a motordöntés praktikái kapcsán. 
Na persze ezek sem komoly veszekedések, csak mindenki próbálja bizonygatni a maga igazát, és ezt egy hangosabban és hangosabban teszi, még csak a többiek nem kezdik el csitítgatni. De még ezek a viták sem érik el azt a hangerőt, ami a többi vendéget is zavarná. Ezen kívül soha nem „felejtik el” egyenlíteni a számlát. Emlékszem, egyszer véletlenül összetörtek egy poharat, és ragaszkodtak hozzá, hogy kifizetik, nehogy valamelyik pultos járjon rosszul miatta.
Én nem vagyok híve ennek a módszernek, de ezt ők persze nem tudhatták. Ezt a történetet is utólag mesélte csak az egyik srác, aki dolgozott aznap este, mikor ez történt. Különben még erről sem tudtam volna. Bár most, hogy tudok, sem változik meg a véleményem róluk. Minden clubtulajdonosnak ilyen vendégeket kívánok. Rendszeresen jönnek, nincs velük probléma fogyasztani is szoktak. Akárhogy is mindenki vendég, azért talán érthető, ha nem kedvelem azokat a társaságokat, akik leülnek az asztalhoz – esetleg több asztalt is elfoglalnak -, és egész este egyetlen pohár valamit isznak. Értem én, hogy nem akarnak többet költeni, de nekem is meg kell élnem valamiből!